Húsvét?

Húsvét? .. hm. Gyerek fejjel minden húsvétkor átkutattam az egész házat húsvéti csomag meg nyuszi után. Ám egy napon nem találtam semmit és nem azért mert profi módon elrejtették a szülők.. most itt ülök a napindító cigimmel és a kávémmal..  ez a nap sem különbözik számomra a többitől.És fáj, hogy a dolgok nem lehetnek olyanok, mint régen. Fáj, hogyha én nem veszek öcsémnek húsvéti csomagot, akkor nem kapnának , fáj, hogy a szomszéd idős néni többet már nem hozhat át sütiket, fáj, hogy megint elfeledkeztek rólam, fáj, hogy nincs itt senki. Rájöttem, hogy nem is azért nem szeretem az ünnepeket, mert értelmetlenek és minden nap lehetne húsvét, vagy karácsony és nem csak azon ez egy napon jónak lenni..., hanem egyszerűen azért, mert számomra nemhogy ünnep, hanem az a gyásznap ami emlékeztet rá, hogy menyire egyedül vagyok. Hogy milyen a húsvétom? Olyan, mint a többi.. semmilyen. (N)