I'm not..

Egyszerűen alkalmatlan vagyok mindenre, egy éve nem éreztem magam igazán jól, gyógyszerek nélkül elviselhetetlen, minden levegővétel és mozdulat rohadtul fáj. Hiányoztál, az alakod beleégett a szemembe amikor ottmaradtam a parkolóban a hóban ülve, a parfümöd és a hajad illatát még most is érzem, de idővel alakod elhalványult és kezdtem elfeledni az illatodat, a hangodat, a nevetésed, ami megmaradt az csak a szemeidnek a gyönyörű csillogása volt, tele érzelmekkel. Azóta nem találtam még egy olyan szemet ami annyi mindent mesélt volna. Nélküled nem éltem volna túl, anélkül amit tőled kaptam nem lett volna más jó, amire gondolhatok miközben begyógyszerezve vonaglok a vasrácsos ágyban. Most hogy láttalak, ahogy ültünk a padon, ahogy nem tudtam koordinálni a mozgásaim... szánalmas voltam, semmire sem való, egy selejt, egy tönkrement, kidobásra váró, ócska kacat.