2012. január 16., hétfő
Kösz.
Bent ültem egy rakás magyar szakos tanárral az előadóteremben, akik szinte biztos, hogy " Nézzék, nézzék a miénk!" feliratú pólókat is varrattak maguknak csak otthon felejtették. Mindenkinek verset kellett mondanom és be kellett mutatkoznom. Majd amikor belépett az egyetemi docens és még sem hallgatott és bele se olvasott egy versembe se, már kijelentette, hogy soha a büdös életben nem leszek se előadó művész se költő, mert a mai világban élek és csak a régebbiben értékelték a művészetnek ezt az ágát (...) és ma is csak a régebbieket értékelik. Ne hallgassak rá (...) De attól még szarul esett a gyermeki világomnak (...) Ja, hogy nekem nincs olyan ?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése