2011. január 13., csütörtök

Sebzett vad.

Rengeteg a seb és hatalmas a fájdalom. És az új sebek csak gyűlnek a régiek pedig nem forranak be. A fájdalom és a tehetetlenség egyre elviselhetetlenebb. Az eddig szürke, és unalmas hétköznapokba félelem, gyötrelem és egy halom negatív energia vegyül. Mit tegyek, ha csak egy cél lebeg a szemem előtt és azt a célt, tilos elérni ? Én már csak arra várok, hogy mikor fogok elvérezni és holtan összegörnyedni a padlón.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése