Valami nagyon bűzlik körülöttem... hamis emberek hamis mosollyal az arcukon ültek a hintaágyban, mindenkinek megvolt a maguk története egymás között. Mindenki kibeszélt mindenkit a más háta mögött, én pedig csak ültem a kis lépcsőn ölemben egy fehér csivavával, akit mellesleg rühellek, de jobb híján nem találtam nála értelmesebb beszélgető partnert, mivel a fogadott "anyám" épp kávét csinált a zaciból hozott "fiának." Közben természetesen megjelent mögöttem a filmekben már jól ismert elkényeztetett 9 éves kislány és közölte, hogy büdös festékszagom van és rám fújt félüvegnyi drága, playboyos parfümöt és szerencsére ennyivel megúsztam, mert fogadott anyám kiért a kávémmal. Mindezt elviseltem, mert velem szemben a hintaágyban ott ült az, akinek még 2 nappal ezelőtt segítettem megírni a reformkorról szóló fogalmazását, de valahol úgy Wesselényi munkássága környékén elvonta a szeme a figyelmem, ami a legijesztőbb volt ő hagyta, hogy azon az estén, mikor csak ketten voltunk, 10 percig bámuljak bele az arcába szó nélkül, mint akinek bedimbult a tudomány a fejében. Majd 10 perc után mosolyogva megkérdezte, hogy mire jutottam. Szokásomhoz híven teljesen elfeledkeztem a fogalmazásról és kinyögtem egy "gondolkodok"-hoz legjobban hasonlító szót. Persze örök hibáim közé tartoznak a baszottszép boci szemek-be való beleszeretés és az ezután következő magyarázatok, amiről messziről lerí, hogy egyszerűen bénák, de jól esett bénának érezni magam abban a szituációban. Egy kis vigaszt nyújtott, mert annak ellenére mennyire megváltoztam ezalatt az egy év alatt, jó volt azt érezni, hogy a régi vagyok és minden rendben. Ő elnevette magát, (mivel a béna magyarázatból egyből lehetett következtetni, hogy 10 percig nyilvánosan őt bámultam) közelebb hajolt, kivette a tollat a kezemből és .. megcsókolt. De régen is volt, már majdnem elfelejtettem, milyen az, ha megcsókolják az embert.
Ehhez képest eltelt 2 nap és pár pillanat alatt lepattintott magáról. És én csak ültem a hülye padlócirkáló döggel az ölemben, bűzlöttem a playboyos parfümtől és a szégyentől ő pedig a "fogadott anyámba" karolva, egy irodalom 5ös-el az ellenőrzőjében nevetett a baszottszép boci szemeivel. Én pedig megsemmisülten felálltam és visszamentem a lakásba, elővettem a zsebemből a kis spaklimat és vakartam tovább a festéket. Nem telt el 5 perc és megfogta valaki a seggem... megfogta ? Belemarkolt... éreztem, hogy mélyet szippantanak a levegőbe úgy a nyakam tájékán. "Tetszik az új illatod, jössz dugni ?" - dörmögte bele a fülembe a szőrös munkatársam és kitett magáért, mert a legnagyobb szenvedéllyel tette ezt. A lényeg csupán annyi, hogy....... Minden a legnagyobb rendben és minden király.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése