Ma megint éreztem.Hallgattam...csak hallgattam és könnyes lett a szemem, nem akartam mutatni neked, így hát megpróbáltam kinyökögni valami "köszönöm" félét. Sajnálom, hogy csak ennyire vagyok képes, Te olyan jó vagy hozzám, én meg csak azt tudom elérni nálad, hogy feszélyezve érezd magad. A rémálmaim visszatértek amikor legutoljára láttalak, nem merek elaludni, de talán most édesebbek lesznek, én megpróbálok mindent, én megpróbálom túlélni, csak lassan kezdek belefáradni a folytonos próbálgatásaimba, mert semmi sem jön össze.
Ha ennél is rosszabb lesz a helyzet én sírva fakadok, egy hajszál választ el engem a teljes megtébolyodástól.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése