2011. február 6., vasárnap

105.

Egy pillanatra félrerakom a gondokat, amikor eszembe jutsz. Egy pillanatra megnyugszom, amikor hozzám szólsz és egy pillanatra görcsbe ugrik a gyomrom, ha rád gondolok. A 105. bejegyzésem legyen a gumicukorevő, spanyolos kislányé és a dal amit oly sokszor játszottál nekem s ami még a mai napig is... könnyeket csal a szemembe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése